Utazások négylábúmmal – 2.rész

Dorka régóta edződött a lábamnál történő utazás tekintetében, egyre ritkábban akart felkulpászkodni az ölembe nézelődni (régen, ha unatkozott, egyre feljebb tornászta magát, míg ki nem kötött a vállamon, és ott megült, mint valami büdös nagy fekete kakadu), de azt én se gondoltam volna, hogy a több száz kilométeres meneteket ilyen jól fogja bírni. Hamar leesett…

Utazások négylábúmmal – 1.rész

Korábban már próbáltam árnyalni némiképp az idősebb és ifjabb generáció közti különbséget, és újabb Timber-Doris eltéréssel szembesültünk, amikor nyaralni indultunk. Ahogy Tinyónál megszoktam, lazán lepasszoltam a kisállatot a szüleimnek. Szerencséjükre ez egy rövidebb üdülés volt. Hazaérkezésünkkor anyám kedvesen mosolyogva fogadott minket, de gyanúsan tikkelt a szeme. A hangszálai bekrepáltak – próbálta párszor crescendóban visszahívni a…

Vizes örömök

Akadnak kutyák, akik nem szeretik a vizet. Van, ahol a fajtajelleg miatt érthető, elvégre a sivatagi föld-föld rakétaként tenyésztett perzsa agár nem sokszor találkozik átúszandó folyamokkal. Vagy az egy szál lepelben reszkető tibeti novíciusok által rendszeresített eleven muff, a si-cu sem törte fel rendszeresen a ciszterna jegét egy kis pancsolásért. De amikor a barátnőm újfundlandija…