Love. Teach. Play.
Komolyan, azért akarsz kutyát, hogy legyen, aki megsétáltat, mert egyébként ki nem kelnél a fotelból? Vagy azért, mert jól mutatna a kertben egy szép bóderkolli vagy bernipásztor? Mert annyit nyúz érte a gyerek, és már unod a rinyát? Vagy úgy véled, majd jól megvéd, ha jönnek a zsákos orkok? Egy a lényeg: valamit akarsz tőle.…
Hozzánk költözött nyár elején Frodo, a vakvezető-tanonc labrador, aki élete első másfél évét valószínűleg egy pajtában vagy egy kiszuperált traktorgumiban töltötte, ennek köszönhetően azt mondani róla, hogy alulszocializált, erős eufemizmus. Szóval az volt a mellécsatolt ukáz, hogy ismerkedjen a való világgal és mellesleg valahogy el kéne érni, hogy ne akarjon az utcán minden másfeledik kutyát…
Ráfaragtam némileg az országválasztásra, KK folyton ezen röhög, hogy annyira vágytam olyan helyen élni, ahol rendes, kiszámítható szabályok vannak és mindenki be is tartja, aztán itt meg én vagyok a bunkó kelet-európai sunnyogó, aki egy – de csak egyetlenegy! – dologban azért szívesen kibújna a szigor alól. Kitalálod, mi az az egy? Hát a póráz,…