Love. Teach. Play.
Azt mondták, várjak egy hetet. Hogy lemenjen a gőz az agyamról. Van ennek vagy két hónapja, de még mindig pöfögök néha. Március 15., esőzés, kirándulást terveztünk, de annyira azért nem vagyunk hardcore túrázók, otthon punnyadós nap lett belőle. Míg meg nem hallottuk a sírást. Másodikon lakunk, ablakok zárva, de így is egyértelműen felismerhető, összetéveszthetetlen kutyasírás…
Minél többet kutyázol, minél több dologba mászol bele, annál erősebb lelkifurdancsod van, mert nem gyakorolsz a zebekkel annyi mindent nap mint nap – pedig kellene, hogy lelkileg-szellemileg-fizikailag egészségesek legyenek és boldogok (legalábbis meggyőződésed, hogy csak így lehetnek azok), meg neked is könnyebb legyen az életed és hát mégiscsak ezzel nyüszteted a többi gazdát, milyen már,…
1.Lakásban tartani állatkínzás. Persze láncon, a kert végében élethossziglan nem az. 2. Én nem szeretném, ha mindenem kutyaszőrös lenne! Hát akkor ne legyen kutyád / macskád / törpekrokodilod, ja az nem szőrös, az lehet. Nekem speciel hiányérzetem támad, ha a frissen kinyitott uborkakonzervben nem lelek kutyaszőrt. 3. Most tényleg azért nem jössz velem moziba, mert haza kell…