Love. Teach. Play.
Ráfaragtam némileg az országválasztásra, KK folyton ezen röhög, hogy annyira vágytam olyan helyen élni, ahol rendes, kiszámítható szabályok vannak és mindenki be is tartja, aztán itt meg én vagyok a bunkó kelet-európai sunnyogó, aki egy – de csak egyetlenegy! – dologban azért szívesen kibújna a szigor alól. Kitalálod, mi az az egy? Hát a póráz,…
Az egy dolog, hogy egy csomóan tartanak kutyát, akiknek nem kéne, lásd még: “mert kutya, az kell, elfér. Majd adunk neki enni valamit oszt jóvan.” (K. Szilvi gyűjtése), de most az ellenkező végletről szólanék, miszerint a kutya teljes értékű családtag, “olyan értelmes, épp hogy csak meg nem szólal”. Ez a te szerencséd, szívem. Hogy nem…
Ez itt most gyűjtőfogalom. Beletartozhat bullterrier, amstaff, cane corso, de akár németjuhász is, bármi. Ami mindig közös: a gazda. A mikropöcsű ámde agresszív, olykor kigyúrt, máskor hájas, többnyire golyófejű, felelősséget nem vállaló, kutyához szemernyit sem értő, cserébe keménykedő faszfej. Kurvára unom őket. Róluk olvasok a hírekben, rettegő kutyások beszámolóiban, miattuk él a hülye harcikutyás sztereotípia,…