Love. Teach. Play.
Az ötödik óriásuszkárt képzem immár vakvezetőnek, mióta Ausztriában vagyok, előtte viszont szinte kizárólag csak labik kerültek a kezem alá (az az egy labradoodle sokat nem billentett). Óhatatlanul összemérem őket, egy erős pudlisorozat után fellélegeztem, hogy végre egy labi, ezt se gondoltam volna, hogy valaha ilyet mondok… Az uszkárok Elég menő egy ilyen kutyával csapatni az…
Bevállaltam hétvégére egy staffordshire terriert (közkeletű nevén: pitbullt), mert nincs elég bajom a saját kettőmmel, meg a vizsgára készülő retrieverrel és a tüzelő németjuhásszal, akik alapból itt laknak. Na jó, ez így nem igaz, bajom van, csak pénzem nincs, a gazdi meg fizet érte. Meghőköltem persze, amikor kiderült a fajta, de hát csak nem mondhatok…
Aki ismer valamennyire, nem tőlem kezd el tudakozódni, hogy milyen kutyát kellene vennie. Ha mégis, kap egy alig leplezett szánakozó pillantást, aztán feltűröm az ingujjam, és nekiállok lebeszélni a kutyatartásról amúgy úthenger-stílusban, és addig nem eresztem, míg hebegve egyet nem ért: ennél hülyébb ötlete akkor sem támadhatott volna, ha ezer évig él. Na de vannak,…