Love. Teach. Play.
Esemény: párbeszéd. Helyszín: utca. Idő: ködös, hideg, nyúlós, amúgy nappal. Szereplők: vadidegen pasas, kutyák, én. – Milyen fajta kutya ez? – Melyik? – A fekete. – Belga. – És drága? – (?)… nem nagyon. – Mennyi? – (kínomban átmegyek gyerekesbe) Nem mondom meg! (a hangsúly mellé már csak a beee! hiányzik) – Miért? – Csak!…
Ezt nem hiszem el, komolyan. Itt pampogok rendszeresen, hogy ne szaporíts, ne etess silánnyal vagy nem neki valóval, figyelj oda jóllétére, ápold, nézz utána, vidd állatorvoshoz, és ha mindez nem megy: inkább ne tarts egyáltalán. Erre kiderül, hogy még a szoros ismeretségi körön belül is ballisztikus ívben le vannak szarva sirámaim. Mit várjak akkor a…
Rendeltem neten kutyás dolgokat, mert olcsóbb mint a bótban, és mert szép és jó és modern dolog az. Hamar vissza is igazolták: fizetve, összecsomagolva, feladva. Ez eddig színtiszta 2010-es évek. Azonban ahogy átkerült a cucc az őt kiszállítani rendelt futárszolgálathoz, átzuhantunk a ’80-asokba. Felhívnak reggel időpontot egyeztetni – mit reggel, hajnali 7-kor, gondolom akkor szervezik…