Love. Teach. Play.
aki Dorka (Ardi a CukipĂłk). Aki ugyan mĂĄr harmadik a sorban, mĂ©gis nekem Ć A Kutya. Akivel iszonyĂș sok örömben, szĂvĂĄsban, jĂĄtĂ©kban, közös Ă©lmĂ©nyben volt rĂ©szĂŒnk eddig, Ă©s remĂ©lem mĂ©g lesz is, sokĂĄig. Ăltala vĂĄltam igazĂĄn kutyĂĄssĂĄ; rengeteget tanultam tĆle, kikövetelte, kitaposta belĆlem, hogy ne csak elĂ©ldegĂ©ljĂŒnk egymĂĄs mellett (ahogy Timberrel tizenharmadfĂ©l Ă©ven ĂĄt), hanem Ă©rtsem…
MĂșlt hĂ©tvĂ©gĂ©n rendeztĂ©k az elsĆ ilyet, bĂĄr szerintem nĂ©mileg több kutyĂĄs sport lĂ©tezik mint a dog diving, a flyball Ă©s a frĂzbi, de nem kötözködöm. PlĂĄne, hogy utĂłbbi kettĆbĆl verseny volt, Ă©s mi (Ă©rtsd: Dorka, meg a csapattĂĄrsa, no meg az egĂ©sz Skyball banda) ott voltunk. KĂ©tnapos volt a hepaj, idĆmĂ©rĂ©sek az elsĆ, kiesĂ©ses verseny…
VendĂ©gposzt ZsuzsitĂłl. Ăletem sorĂĄn eddig több mint tĂz kutyĂĄm volt, de csak egyszer fordult velem elĆ, hogy – a nyaralĂĄsokat leszĂĄmĂtva – hosszĂș tĂĄvra mĂĄsra kellett bĂznom valamelyiket. Vendel tĂz Ă©vvel ezelĆtt, kĂ©t hĂłnapos korĂĄban kerĂŒlt hozzĂĄnk, tudatos vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nye volt. Akkor kertes hĂĄzban laktunk Ă©s öt Ă©ves korĂĄig a csalĂĄdunk teljes jogĂș tagjakĂ©nt Ă©lt…