Love. Teach. Play.
Az a tök jó a sheltie-ben mint fajtában, hogy különösebb aggódás nélkül össze lehet ereszteni vadidegen egyedeit, eszükbe nem jut nekiállni balhézni vagy verekedni, hanem jó eséllyel játszanak egy hatalmasat. Amelyik visszahúzódóbb, félénkebb természet, az inkább elfut, de nem támad vissza, és a többiek sem abuzálják. Nem igazán tudom belőni, hogy a fajtán múlik-e, vagy valami…
Még a drónok támadásától is megvéd minket, bizony! (Szolgálati közlemény: itt egy beágyazott Jutúb videó van, amit csak a cikkre kattintva mutat az oldal, bocsi… – Karesz)
Lelép Menekülőre fogtam kicsit a rohangálós, nagyvárosos, magas szállószőr-koncentrációs mindennapokból, lemondtam edzéseket, háznál képzést, agilityt. Irány a szlovén határvidék, madárcsicser, feszülő rügyek, lovak, macskák, túrázások, látható Tejút, hajnali kukurikú, kecsketejes kávé – kocsiba vágtam tehát pár váltás ruhát, némi száraztápot és a sheltiebogyót. … És Dorka? … Dorkát nem vittem. (nagyonnagyon szomorú) Nem mertem. Mert folyton rá…