Love. Teach. Play.
A hosszútávfutó nem mindig magányos Tegnap futni vittem Dorist. (Most tekintsünk el attól, hogy mekkora hőstett ez, merthogy triatlonok ide, félmaratonok oda, még mindig utálok futni.) Szokás szerint pórázt nem vittem, nyakörv helyett ledsort kanyarintottam a füle mögé, korán sötétedik már. Szokás szerint bele se gondoltam, mennyire science fiction lehet másnak az, ami nekem ennyire…
Az egyszeri – felelős, városi – kutyás Kötelességei: Pórázon, szájkosárban sétáltatni, neveltségi szinttől és mozgásigénytől függetlenül, vagy szűk és kevés kutyafuttatóba zsúfolódni, agárral, bullmasztiffal, yorkie-val egyaránt, vesd össze valahogy biztosítani kutyájának a megfelelő mozgásmennyiséget, lefárasztást, ámde rettegni közterestől, rendőrtől ebben a gumiszabály-országban; ami fölött tegnap szemet hunytak, ma szigorúan büntetik. Az intézkedő (vagy a felettese)…
Egy csomó minden történik attól még, hogy nem írok, de egyik sem olyan horderejű, hogy nagyon nagy feneket kerítenék neki. Viszont feledni meg nem szeretném, úgyhogy ezennel lekrónikázom, amolyan könnyednyárimagazin-kisszínesoldalhasábja-stílusban. Bula material Szuperklassz cucc, egyenesen Fijiről, ez a neve annak az élénk színű, többnyire virágmintás anyagnak, amiből az óceániai ruházatok készülnek. Laura varrt belőle két csudaklassz…