Love. Teach. Play.
Hát az meg mi a szösz? Miket ki nem találnak már, legközelebb már bölcsit is nyitnak meg Waldorf-iskolát a bolhafészkeknek?! Pedig igen, van ilyen, a legtöbb kutyasuli tart ilyen foglalkozásokat. Minek is?… Hát mert az a szitu, hogy hazaérkeztünk a kis bolyhossal, letettük, és most nézegetjük egymást. Részünkről eleinte tanácstalanul. Aztán növekvő kétségbeeséssel. Hiszen ez mozog! Egyszerre százfelé!…
Megvan a kiválasztott kutya, izgatottan várod egybekelésetek napját, előző este mégis pánikba esel: jajistenem, mindenre gondoltam? Nem felejtettem ki semmit? Áááá, nem vettem neki rózsaszín sípoló guminyuszit! Lehet, hogy így oda sem adják?! Nem árt már hetekkel az elhozatal előtt rákészülni a témára, elvégre évekig tartó közös életet alapozunk épp. Semmi ördöngösség nincs benne, csak józan ész és némi…
Vasárnap levizsgázott a csoportom a kutyasuliban, mindenkinek sikerült aki eljött, boldog birkabőr (=juhhéj)! Nagy szó ez. Miért is? Mert tök nagy dolog, ha valaki full kezdő kutyásból eljut 7 hétvége alatt arra a szintre, hogy sikeresen levizsgázzon, vagyis a behívhatatlan, pórázrángatós, szanaszét esős, gazdával semmi kapcsolattal nem rendelkezős ebből egy olyan kutyát farag, aki játékból…