Love. Teach. Play.
Mikor a kiskutya megérkezett, aggódva lestem Dorka reakcióit (Ardbeget nem féltettem, ő már a kiválasztáskor egyértelműen fülig szerelmes lett, nem belém), reméltem megismétlődik, ami Shianne-nel; a kelpiebabát anno azonnal szárnyai alá vette, pátyogatta, játszani tanította, óvónéniskedett vele és abszolút imádta. Hát nem így lett, erre a kotnyeles szőrgombócra kezdetektől gyanakodott. Aki adott is rá okot bőven:…
Ma volt az idei utolsó kutyasuli. Agyaltam reggeli közben, milyen útravalót adjak a gazdiknak így az év végi események előtt, rommá is ázott a kiflim csücske a tejeskávéban. Stresszes meló kutyának lenni ilyenkor. Vendégek jönnek-mennek (vagy ő jön-megy rokonoktól barátokig), mindenkit üdvözölni kell, sáros mancsos felugrálás pluszpontot ér. Trakta alatt ügyelni, senki ne maradjon ki…
Fellángolt mostanában a póráztéma és amúgy is régóta figyel itt a piszkozat a különféle nyakbavalókról. Ráadásul akárhányszor meglátom az idióta tömbszomszédot a szöges nyakörves dalmatájával (!), felhorgad bennem a vágy, hogy na most aztán jól megírom. Ma is láttam. Befelé álltak a tüskék. Ezeket nem kéne Ha már szöges, kezdem ezzel. Mi a baj vele?…