Love. Teach. Play.
Először úgy gondoltam, nem írok évösszegző posztot, mert tök lúzerség, meg amúgy sem történt semmi. Aztán elkezdtem átnézni a ’14-es bejegyzéseket, és azért mégis történt pár dolog… … például elindult a canisludens.com az eddigi blogspotos helyett, saját domainem és tárhelyem lett, több lehetőségem formázgatásra, dizájnra. Év közben még egy költözést abszolváltunk, az amcsi tárhelyről átköltöztünk Bécsbe. 63 új…
Esemény: párbeszéd. Helyszín: utca. Idő: ködös, hideg, nyúlós, amúgy nappal. Szereplők: vadidegen pasas, kutyák, én. – Milyen fajta kutya ez? – Melyik? – A fekete. – Belga. – És drága? – (?)… nem nagyon. – Mennyi? – (kínomban átmegyek gyerekesbe) Nem mondom meg! (a hangsúly mellé már csak a beee! hiányzik) – Miért? – Csak!…
Eszter barátnőm kérdezte még a télen – miközben enyhén szédült Doris körkörös rohangálásától – , hogy próbáltuk-e már a terelést*. Ha már juhászkutyáim vannak. Szégyen és gyalázat: nem még. Illetve Zsófi egyszer elvitte anno a hátulgombolós Dorkát, de ott és akkor még sokkal jobban érdekelték a bakfist a kutyák és az emberek. Ideje lett hát…