Love. Teach. Play.
13 éve szinte kukkra ugyanilyen körülmények; koratavasz, idegrongyoló-jeges-szeles idő, 13. éve felé haladó, amúgy jó kondijú belga juhász. Stroke. Akkor Timber, most Dorka. Nálam lábon kihordott infarktus. Nem nagyon érek rá agonizálni, mert hívni kell az állatorvost, vinni hozzá a lányt, a sorban állóktól hosszas elnézéseket kérve berongyolni, közben a kutya felé azt sugározni, hogy…
Számtalanszor próbáltam elképzelni az öregedő Dorist, mikor még körülöttünk csoszogott az ükanyja. Timbi néha bosszantott, máskor könnyeztetett allűrjeivel, kedves szenillaságával, bambulásaival, szerettem nagyon a jólelkű, szelíd öreg belgát. Belefeszült minden képzelőerőm, ahogy néztem a mellette cikázó , olykor eléggé idegtépő ifjonc Dorkát – és nem és nem ment a behelyettesítés. Hát most itt van. Lassan…
5 hetesek a vakvezetősuliban született labradorkölykök (rém cuki dagadt kis tengerimalacok), eszembe jutott róluk, milyen volt valamikor réges-régen egy messzi-messzi galaxisban, még Timberrel babázni. Három éves volt a lány, betonstabilan tartotta magát a tévhit, hogy legalább egyszer ellenie KELL a szukáknak, mert különben nem tudom mi lesz, nem volt rá tudományos magyarázat, miért is, de…