Szegény vakvezető kutyusok

Vissza-visszatérő téma a sajnálnivaló munkakutyáké, Julcsinál jobban nem tudom összefoglalni érveimet, olvassátok hát: “Kutyás vakként határozottan merem kijelenteni, hogy a vakvezető kutyák egyáltalán nem sajnálni valók, ők végtelenül szolgálatrakész munkakutyák. Legalábbis másod-gazdiként tapasztalásaim ezt mutatják. Kizárólag saját meglátásomra hivatkozom, más hasonló kutyás nevében nem vagyok jogosult bármit is kijelenteni. Sajnos az utca embere a kutya-gazda…

Vakrandi

… avagy hogyan (ne) bánjunk a látássérültekkel Megnéztem tegnap a Bird Box-ot, a Netflixen most futó sikerhorrort, vagy thrillert, vagy mittudomén, minek van besorolva (a Netflix szerint thriller, hangulatra viszont engem az Annihilation-re emlékeztet, ami horror). Mindegy, nem ez a lényeg. Spoiler nélkül a sztori annyi, hogy jönnek valami lények, akiket meglátni és meghalni egy…

Trenta völgye

Ideje lenne összeszámolni, hányszor jártam ott, az első alkalom egy októberi rafting-kanyonong-hydrospeed turbóhétvége volt vagy 18 éve. Ömlött végig az eső, második nap végére zokogtam a fáradtságtól (akkori pasasommal idióta versenyben hajszoltuk egymást az újabb és újabb kihívásokba, ő volt ugyan az edzettebb, de bölcsebb és kíméletesebb semmiképp), de még akkor is azon ámuldoztam, ha…