Love. Teach. Play.
Mivel annyira jól szerepelt Ardbeg az első versenyén, következő alkalommal – még nyár elején – A1-ben neveztem, mit szarozzunk kezdővel, legyen hivatalos az eredmény (a kezdőkét nem írják be). Szóval a szokásos mellénnyel érkeztem, csak hogy legyen miből kiesnem. Kaotikusra sikeredett a nap, késve érkeztünk, már pályát kellett volna járnom, mikor regisztrálásért álltam sorba, majd…
Verseny. És helyezés is. Mindkét futamban. Eminens módon figyelt a szőrmók, nem volt hiábavaló másfél évnyi munkánk. Kajára még mindig jobban dolgozik, mint labdára, de nem kell tömnöm a pályán, megelégszik az utólagos jutalmazással. És gyors. Sokan futottak még hibátlant, egy-két másodpercet mégis rá tudott verni a második helyezettre. Vannak persze nála sokkal gyorsabbak, atomcikkanás-szerűek, de…
Elvittem Ardit a “Sportkutyák bemelegítése és nyújtása” fedőnevű eseményre, mert egyrészt nem volt messze, másrészt nem volt drága, na meg a háta meghúzódása óta nem kicsit aggódom, hogy egyszercsak két hikomat kutyám lesz. Dorka épp megint az volt, így nem őt vittem, mert nem akartam a sérült, fájós nyakát pluszban nyomorgatni az amatőr mancsaimmal. Egynapos volt a…