Love. Teach. Play.
Sheltie nélkül elég keserves az élet, kábé mintha egy dementor kiszívta volna az összes napfényt nemcsak belőled, de a környezetedből is. Szegény Dorcika hihetetlenül összekapta magát, mióta Ardi elment, érezte, hogy szükség van még rá, de hát egyrészt nagyon öregecske már és nem bírja a tempót, másrészt ő inkább munkaterápiában tudott mindig is segíteni, ha…
Ha valaki ennyire intenzíven jelen van, folyton nyüzsögve, csipogva, intézkedve… … akinek a haláltmegvető, bátor birtokőrző ugatását már a kertkapunál hallani… … akinek bármennyire is kell pisilnie, mire hazaérünk, az első akkor is a protokoll, és sokkal fontosabb megfelelően üdvözölni minket, mint holmi póri szükségletek… … aki az utóbbi időben ugyan már csak reggelente költözik…
Most a kedvenc whiskymről fogok írni. A kedvenc whiskym aranyszínű, kicsit testes, nagyrészt ágyban érlelt, illata hol nedves bundát, hol egyedi és utánozhatatlan shelti-szájszagot idéz. Körbeforgatva kicsit tiltakozik, szájba véve heves szőrköpködést okoz. Ha le tudod nyelni, valószínűleg óriáskígyó vagy. A 10 éves Ardbeg nagy klasszikus, én mégis szeretném, ha mindörökké 5 éves Wee Beastie…